Tudtad? Ha 20 000 Ft felett vásárolsz akkor rendelésedet díjmentesen szállítjuk.

Kérdése van? Hívjon minket! +36 301087448

Tudtad?

Ételallergiák vs. ételintoleranciák

Szabó-Kopjár Ildikó
2022.11.08 16:21
Ételallergiák vs. ételintoleranciák

Napjainkban a lakosság egyre szélesebb rétegét érintik a különböző ételallergiák és ételintoleranciák. Mivel az ételallergia és az ételintolerancia részben hasonló tüneteket okoz (émelygés, hányás, hasi fájdalom, hasmenés), könnyű összekeverni a kettőt. Fontos azonban tudni, hogy e két szó nem egymás szinonimái. Az ételintolerancia és az ételallergia közötti legfontosabb különbség, hogy míg az allergia által kiváltott tünetekért az immunrendszer a felelős, addig az intolerancia tüneteit az emésztőrendszer okozza.

Nézzük meg elsőként, mi is az a táplálékallergia.

A táplálékkal szervezetünkbe jutó antigének túlnyomó többségével szemben az immunrendszer toleráns. Az allergiás reakció, kóros immunválasz egy egyébként ártalmatlan anyaggal szemben, az immunrendszer kóros működése miatt jöhet létre.   

Az allergénnel való első találkozás tünetmentes, az immunrendszer ekkor érzékenyítődik, az antigénre specifikus  ellenanyagképződés elkezdődik. (Az ellenanyagok főként IgE, IgG.)

Kialakulásában szerepet játszanak egyéni, genetikai adottságok, öröklött tulajdonságok (az allergiára való hajlam, az atópia öröklődést mutat, az allergiás kórképekre jellemző a családi halmozódás), az immunrendszer állapota, környezeti tényezők, bélbetegségek, fiatal életkor/csecsemőkor.

A táplálékallergia növekvő előfordulása hátterében több tényező is szerepet játszik: élelmiszer-tartósítás, adalékanyagok, növényvédőszerek használata, környezetszennyezés…

A táplálékallergia gyakorisága felnőttkorban 1-2%, gyermekkorban 5-8%.

A táplálék-allergének már a méhlepényen keresztül elérhetik a magzatot, és az anyatejben is megjelennek az anya által elfogyasztott allergének. Ezek segítik a csecsemőben a táplálék-allergénekkel szembeni immunválasz kialakulását. Ez magyarázza, hogy a kizárólag anyatejjel táplált csecsemőkben is kialakulhat allergiás reakció.

Csecsemő és kisgyermekkorban gyakoribbak az ételallergiák, mivel a felnőttekéhez képest kisebb teljesítőképességű az emésztőfunkció, és fokozott a bélfal áteresztőképessége a táplálék alkotórészekkel szemben.

A leggyakoribb táplálékallergén gyermekkorban a tejfehérje, búza, tojás, szója, felnőttkorban a pollen - zöldség, pollen - gyümölcs keresztreakció. A földimogyoró és az olajosmag, hal- allergia minden életkorra jellemző.

Keresztreakció:

Egyes pollenekre érzékeny egyénekben bizonyos ételek fogyasztásakor allergiás tünetek jelentkeznek, melynek oka az allergének szerkezeti hasonlósága.

A pollenallergiások kb. 17 - 75% - ánál előfordul valamilyen zöldség-, vagy gyümölcsallergia is. A leggyakoribb és legsúlyosabb tüneteket feketeüröm pollenérzékenység okozza mint fűszerallergia hajlamosító tényező („zeller-feketeüröm-fűszer szindróma”).

A táplálékallergia tünetei többfélék lehetnek:

  • Bőrtünetek: csalánkiütés, ekcéma, ödéma (ajkak, arc, szájüreg, torok, gége), viszketés.
  • Gyomor-, bélrendszeri tünetek: hasi fájdalom, hányinger, hasmenés, vérzés.
  • Légzőrendszeri tünetek: allergiás nátha (tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás), asztmás roham, köhögés, rekedtség.

Diagnózis:

Az ételallergiát nem mindig könnyű felismerni és elkülöníteni az ételintoleranciáktól. A diagnózist segíti az étkezési napló vezetése, melyben rögzíthetjük az étel elfogyasztása után jelentkező tüneteket, a tünetek kiváltásához szükséges étel mennyiséget, illetve hogy befolyásolja-e valami egyéb dolog (pl. fizikai megterhelés, gyógyszerek…) az allergiás reakciók kialakulását. A belgyógyász különböző laborparaméterek (allergénspecifikus IgE, IgA, IgG) alapján is közelebb kerül a diagnózishoz. Szintén diagnosztikus módszer a Prick vagy epicután teszt. Ha valószínűsíthető a kiváltó étel, vagy ételcsoport, és a beteg tünetmentes, allergiás bőrpróbákat lehet végezni.

A diagnózist követően elsődleges feladat a kiváltó ok megszűntetése, az allergén elhagyása az étrendből. Legalább egy, de célszerűbb minimum két éven keresztül kizárni az allergént, de ez akár egész életen át is szükséges lehet.

A genetikai hajlamon és a környezeti allergénterhelés mellett egyéb faktorok is szerepet játszanak az allergia kialakulásában. Ezek közül kiemelendő a dohányzás, a rendszeres antibiotikum használat, az egészségtelen táplálkozás és a fokozott stresszhatás, mert ezek mind gyengítik az immunrendszert. Tehát ezek kerülésével csökkenhet az allergia kialakulásának esélye. Illetve a prevenció fontos része az anyatejes táplálás és az anya egészséges életmódja is.

Mindenkinek, aki úgy dönt, hogy „mentesen” eszik, nagy segítséget nyújtanak az élelmiszer jelölések. Az ételallergiások számára viszont elengedhetetlen, hogy az élelmiszerek címkéjén szereplő jelölések pontosak, egyértelműek és érthetőek legyenek. Az allergének jelölése kötelező a nem előrecsomagolt élelmiszerek estében is, vagyis a jogszabály vonatkozik pl. a pékségekben, vendéglátásban, közétkeztetésben értékesített ételekre, élelmiszerekre is.

Az összesen 14 féle, kötelezően jelölendő összetevő:

  1. Glutént tartalmazó gabonafélék
  2. Rákfélék és a belőlük készült termékek
  3. Tojás és a belőle készült termékek
  4. Hal és a belőle készült termékek
  5. Földimogyoró és a belőle készült termékek
  6. Szójabab és a belőle készült termékek
  7. Tej és az abból készült termékek
  8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia vagy queenslandi dió és a belőle készült termékek
  9. Zeller és a belőle készült termékek
  10. Mustár és a belőle készült termékek
  11. Szezámmag és a belőle készült termékek.
  12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben;
  13. Csillagfürt és a belőle készült termékek (sokszor lupin néven emlegetik)
  14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek

 

Az ételintolerancia

Azokat az élelmiszerek által okozott tüneteket, melyek nem allergiás immunmechanizmushoz kapcsolódnak „pseudoallergiának”, intoleranciának nevezzük.

Táplálékintolerancia tünetei hasonlóak a táplálékallergia tüneteihez, attól sok esetben nehezen elkülöníthetők: bőrkiütés, bőrviszketés, szénanátha, légúti eltérések, fejfájás, emésztési zavarok, elhízás, ízületi panaszok, fokozott fertőzési hajlam, magas vérnyomás, hiperaktivitás, krónikus fáradtság, depresszió.

A tüneteket többnyire emésztetlen szénhidrátok okozzák, de kiválthatják élelmiszer adalékanyagok, ételfesték, konzerválószerek, stb… is.

Az étkezés után több óra, de akár napok is eltelhetnek a tünetek jelentkezéséig.

Az ételintolerancia tüneteinek megjelenése nagyban függ az elfogyasztott étel mennyiségétől. Elsődleges intoleranciák azok, melyek hátterében veleszületett emésztési, felszívódási, anyagcserezavarok állnak (laktóz-/fruktózintolerancia). A másodlagos intoleranciák okai különböző betegségek,  pl. fertőzéses bélbetegség, hasnyálmirigy gyulladás, májbetegségek. Az intolerancia ilyen esetben magtától megszűnhet, amint a kiváltó gyulladásos állapot megszűnik.

Az ételintoleranciák oka lehet az étel emésztéséhez szükséges valamelyik enzim hiánya. Az enzimhiányon alapuló ételintoleranciák közös tünetei: görcsös hasi fájdalom, hasmenés, haspuffadás és fokozott széltermelődés. Magyarországon a leggyakoribb táplálékintolerancia a laktóz- és a fruktózintolerancia. Előfordulási gyakorisága: 7–20%.

A laktáz enzim hiánya például emészthetetlenné teszi a tejben található laktózt (tejcukor), és laktózintoleranciát hoz létre. Az emésztetlen laktóz a vékonybélből a vastagbélbe jut, ahol a bélbaktériumok megemésztik, savak és gázok termelése közben. A diagnózishoz hidrogén kilégzési tesztet végeznek. Kezelése laktózmentes diétával, vagy laktáz enzim pótlásával történik.

A fruktózintoleranciát a gyümölcscukor lebontásához szükséges enzim hiánya okozza. A tünetek a hozzátáplálás megkezdésekor jelentkeznek. Fruktózszegény diéta javasolt. Édesítésre szőlőcukor (glükóz), rizsszirup, maltodextrin, stevia, mesterséges édesítőszer használható.

Hisztamin intolerancia esetén egy enzim (DAO) csökkent termelődése miatt jelentkeznek a tünetek. Hisztaminszegény diéta javasolt. Majd fokozatosan történhet az egyes élelmiszerek visszavezetése, egyéni tolerancia alapján.

Gyakran okoznak tüneteket továbbá a halak, az eper (hisztamin tartalom miatt), a sajtok, borok (tiramin tartalom miatt vérnyomásemelkedés, fejfájás).

 

Ételallergia

Azonnali immunválasz az elfogyasztott allergénekre.

Az allergiás reakció kialakulása nem függ az elfogyasztott étel mennyiségtől.

 

Ételintolerancia

A, tünetek lassabban alakulnak ki.

A tünetek megjelenése, súlyossága függ az elfogyasztott étel mennyiségétől.